Több forrásból írtam ki információkat, mivel a tarot eredetének története bizonytalan. 

1. Forrás: Hajo Banzhaf- Tarot kézikönyv

A Tarot kártyák származása homályba vész. Újrafelfedezésük a XVIII. században Antoine Court de Gébelin (1725-1784) nevéhez fűződik, aki „Monde Primitif” című átfogó művét (1775-1784) „az alexandriai könyvtár elveszett kincsének egyetlen megmaradt könyve”-ként mutatta be az olvasónak.

Azóta többen osztották feltevését, mely szerint Izrael népe a kapocs a régi Egyiptom és a nyugat között. Ezt a hipotézist alátámasztandó előszeretettel nyúlnak a 22 Nagy Arkánum és a héber ABC 22 betűjének kabbalisztikus jelentése között felfedezhető azonosságokhoz.

Különösen a nagy francia okkultista Alphonse- Louis Constant (1810-1875), vagy ismertebb (ál) nevén Eliphas Lévi (Zahed) állítja A mágia dogmája és rituáléja című fő művében (1856) , hogy a Tarot az a könyv, melyet a héberek Henochnak, az egyiptomiak Hermes Trismegistosnak, a görögök pedig legendás városalapítójuknak, Kadmosnak tulajdonítanak. Megint mások indiai eredetűnek vélik a játékot, mivel a kártya lényegi jelképei indiai istenségek ismertetőjeleivel azonosak. Roger Tilley „Playing Cards” című munkájában (1973) arra z érdekes párhuzamra figyelmeztet, hogy a Kis Arkánum négy fő szimbóluma (Botok, Kardok, Érmék, Kelyhek) Ardhanari főisten jelképe, kinek bal oldalát Shiva, jobb oldalát az isteni Shakti jeleníti meg.

A XIII. században viszont minden nyom elvész. Bár 1240- ben a Worcester-i  Zsinat megemlíti a „király és királyné játéká”-t, de végülis nem derül ki, hogy kártyajátékról van-e szó. Először régi nevén „Naibi”-ként említik a kártyát 1299-ben a „Trattato del governo della familia di Pipozzo di Sandro” című munkában. A XIV. századból származó írásos emlékekből kiderül, hogy a kártyajátékot betiltották. Példa erre az 1369-es dekrétum, melyet V. Károly Franciaország királya látott el kézjegyével. Továbbá ismeretes a londoni British Museum gyűjteményéből egy brefeldi (Svájc) szerzetestől, Johannes testvértől származó latin nyelvű feljegyzés, melyben így ír: „Egy bizonyos, kártyajátéknak nevezett játék az Úr 1377. évében vált nálunk ismertté. Ez a játék képek segítségével tökéletesen ábrázolja a világ mostani állapotát. De hogy mikor, hol és ki találta ki, az teljesen ismeretlen előttem.” A továbbiakban egy 4 sorozatra felosztott, legalább 52 lapból álló kártyajátékot ír le.  

Egy meggyőző elmélet szerint, csak a 22 Nagy Arkánum eredete vezethető vissza régmúlt időkre, az 56 Kis Arkánum keletkezése a középkorra tehető. Ennek megfelelően a Kis Arkánum a középkori rend jelképe: Kardok =lovagok, Kelyhek = papság, Érmék = kereskedők, Botok = parasztság.

Eredetüknek megfelelően közkedveltek azok a feltételezések, melyek szerint a kártyák a keresztes lovagok (egyiptomi eredet) vagy a cigányok (indiai eredet) hozták magukkal Európába. Ezek a feltételezések aligha egyeztethetők össze a fenti adatokkal. A keresztes hadjáratok ideje túlságosan távolra nyúlik vissza , és magát az ezen szellemi értéket támogató templomos rendet IV. Fülöp már 1307. október 13-án feloszlatta. A cigányok viszont az 1400-as években bukkantak fel Európában, így csupán a kártyák terjesztőiként, de semmi esetre sem forrásaiként jöhetnek szóba.

Lényegtelen, hogy ezek a kártyák „mindössze” 500 évesek, vagy sokkal hosszabb múltra tekintenek vissza. Kétségtelen, hogy a szimbólumok és képek, amelyek elsősorban a 22 Nagy Arkánumon jelennek meg, a nyugati lélek archetípusai, melyek már az emberiség korai történetében elevenen éltek.

2. Forrás: Hajo Banzhaf –Brigitte Theler: Kulcsszavak a Crowley tarot-hoz

A tarot kártya jelenleg ismert formája a XVI. századra nyúlik vissza. 78 lapból áll, amelyek két fő csoportra oszlanak. Az egyik a Nagy Arkánum (Latinul arcanum=titok; arcana = titkok), amelyet 22 számozott lap alkot. Ezek mindegyikén egyedi figura szerepel, mint például a Bolond, a Mágus, a Nap, a Hold, vagy akár a Halál és az Ördög. A többi 56 lap, vagyis az ugynevezett Kis Arkánum négy sorozatból, más szóval négy színből tevődik össze. Ezek csoportonként közös jelet (Botok, Kardok, Korongok vagy Kelyhek) viselnek.

Erősen megoszlanak a vélemények annak tekintetében, hogy ez a jóslási mód honnan származik, és hogy hogyan jutott el Európába. A nyomok felgombolyítása elakad, amint visszajutunk a XIV. századig. A sejtések szerint a Kis Arkánum akkoriban érkezett meg az iszlám országokból a nyugati világba. Ezzel szemben bizonytalan a Nagy Arkánum jelentésekben sokkal gazdagabb lapjainak az eredete. Első ízben a XVI. század végén bukkannak fel és nem tudjuk, hogy ekkor kötődtek –e hozzá a Kis Arkánumhoz, vagy pedig a 78 lap mindig is összetartozott- e.

Sokan hisznek abban, hogy a Nagy Arkánum képében nem kevesebb került a kezünkbe, mint az óegyiptomi papi kaszt bölcsesség könyve, amely évezredeken keresztül rejtőzködött, mígnem aztán mintegy 400 évvel ezelőtt napvilágra került. Mások viszont az a kétségkívül kézenfekvőbb feltevést követik, hogy a kártyalapok abban az időben alakultak ki, amelyben egyúttal ismertté is váltak.

A Nagy Arkánumnak a keletkezése amilyen titokzatos, épp annyira érdekes az „eltűnése” is. Míg a Kis Arkánumot szinte mindenki ismeri, hiszen a mai kártyajátékok figurái belőle erednek, addig a Nagy Arkánumból csak  A Bolond a „túlélő”.  Belőle lett a Joker. A többi 21 figura a napjainkban elterjedt játékkártyákban nem szerepel. A Kis Arkánum négy színe és azok belső felépítése viszont megint csak jelen van a mai játékkártyákban.  A Botok, a Kardok, a Kelyhek és a Korongok az újlatin országokban ma elterjedt kártyában úgy szerepelnek, mint treff, pikk, kör és káró, illetve makk, zöld, piros és tök.

Több forrásból írtam ki információkat, mivel a tarot eredetének története bizonytalan.

1. Forrás: Hajo Banzhaf- Tarot kézikönyv

A Tarot kártyák származása homályba vész. Újrafelfedezésük a XVIII. században Antoine Court de Gébelin (1725-1784) nevéhez fűződik, aki „Monde Primitif” című átfogó művét (1775-1784) „az alexandriai könyvtár elveszett kincsének egyetlen megmaradt könyve”-ként mutatta be az olvasónak.

Azóta többen osztották feltevését, mely szerint Izrael népe a kapocs a régi Egyiptom és a nyugat között. Ezt a hipotézist alátámasztandó előszeretettel nyúlnak a 22 Nagy Arkánum és a héber ABC 22 betűjének kabbalisztikus jelentése között felfedezhető azonosságokhoz.

Különösen a nagy francia okkultista Alphonse- Louis Constant (1810-1875), vagy ismertebb (ál) nevén Eliphas Lévi (Zahed) állítja A mágia dogmája és rituáléja című fő művében (1856) , hogy a Tarot az a könyv, melyet a héberek Henochnak, az egyiptomiak Hermes Trismegistosnak, a görögök pedig legendás városalapítójuknak, Kadmosnak tulajdonítanak. Megint mások indiai eredetűnek vélik a játékot, mivel a kártya lényegi jelképei indiai istenségek ismertetőjeleivel azonosak. Roger Tilley „Playing Cards” című munkájában (1973) arra z érdekes párhuzamra figyelmeztet, hogy a Kis Arkánum négy fő szimbóluma (Botok, Kardok, Érmék, Kelyhek) Ardhanari főisten jelképe, kinek bal oldalát Shiva, jobb oldalát az isteni Shakti jeleníti meg.

A XIII. században viszont minden nyom elvész. Bár 1240- ben a Worcester-i  Zsinat megemlíti a „király és királyné játéká”-t, de végülis nem derül ki, hogy kártyajátékról van-e szó. Először régi nevén „Naibi”-ként említik a kártyát 1299-ben a „Trattato del governo della familia di Pipozzo di Sandro” című munkában. A XIV. századból származó írásos emlékekből kiderül, hogy a kártyajátékot betiltották. Példa erre az 1369-es dekrétum, melyet V. Károly Franciaország királya látott el kézjegyével. Továbbá ismeretes a londoni British Museum gyűjteményéből egy brefeldi (Svájc) szerzetestől, Johannes testvértől származó latin nyelvű feljegyzés, melyben így ír: „Egy bizonyos, kártyajátéknak nevezett játék az Úr 1377. évében vált nálunk ismertté. Ez a játék képek segítségével tökéletesen ábrázolja a világ mostani állapotát. De hogy mikor, hol és ki találta ki, az teljesen ismeretlen előttem.” A továbbiakban egy 4 sorozatra felosztott, legalább 52 lapból álló kártyajátékot ír le.  

Egy meggyőző elmélet szerint, csak a 22 Nagy Arkánum eredete vezethető vissza régmúlt időkre, az 56 Kis Arkánum keletkezése a középkorra tehető. Ennek megfelelően a Kis Arkánum a középkori rend jelképe: Kardok =lovagok, Kelyhek = papság, Érmék = kereskedők, Botok = parasztság.

Eredetüknek megfelelően közkedveltek azok a feltételezések, melyek szerint a kártyák a keresztes lovagok (egyiptomi eredet) vagy a cigányok (indiai eredet) hozták magukkal Európába. Ezek a feltételezések aligha egyeztethetők össze a fenti adatokkal. A keresztes hadjáratok ideje túlságosan távolra nyúlik vissza , és magát az ezen szellemi értéket támogató templomos rendet IV. Fülöp már 1307. október 13-án feloszlatta. A cigányok viszont az 1400-as években bukkantak fel Európában, így csupán a kártyák terjesztőiként, de semmi esetre sem forrásaiként jöhetnek szóba.

Lényegtelen, hogy ezek a kártyák „mindössze” 500 évesek, vagy sokkal hosszabb múltra tekintenek vissza. Kétségtelen, hogy a szimbólumok és képek, amelyek elsősorban a 22 Nagy Arkánumon jelennek meg, a nyugati lélek archetípusai, melyek már az emberiség korai történetében elevenen éltek.

2. Forrás: Hajo Banzhaf –Brigitte Theler: Kulcsszavak a Crowley tarot-hoz

A tarot kártya jelenleg ismert formája a XVI. századra nyúlik vissza. 78 lapból áll, amelyek két fő csoportra oszlanak. Az egyik a Nagy Arkánum (Latinul arcanum=titok; arcana = titkok), amelyet 22 számozott lap alkot. Ezek mindegyikén egyedi figura szerepel, mint például a Bolond, a Mágus, a Nap, a Hold, vagy akár a Halál és az Ördög. A többi 56 lap, vagyis az ugynevezett Kis Arkánum négy sorozatból, más szóval négy színből tevődik össze. Ezek csoportonként közös jelet (Botok, Kardok, Korongok vagy Kelyhek) viselnek.

Erősen megoszlanak a vélemények annak tekintetében, hogy ez a jóslási mód honnan származik, és hogy hogyan jutott el Európába. A nyomok felgombolyítása elakad, amint visszajutunk a XIV. századig. A sejtések szerint a Kis Arkánum akkoriban érkezett meg az iszlám országokból a nyugati világba. Ezzel szemben bizonytalan a Nagy Arkánum jelentésekben sokkal gazdagabb lapjainak az eredete. Első ízben a XVI. század végén bukkannak fel és nem tudjuk, hogy ekkor kötődtek –e hozzá a Kis Arkánumhoz, vagy pedig a 78 lap mindig is összetartozott- e.

Sokan hisznek abban, hogy a Nagy Arkánum képében nem kevesebb került a kezünkbe, mint az óegyiptomi papi kaszt bölcsesség könyve, amely évezredeken keresztül rejtőzködött, mígnem aztán mintegy 400 évvel ezelőtt napvilágra került. Mások viszont az a kétségkívül kézenfekvőbb feltevést követik, hogy a kártyalapok abban az időben alakultak ki, amelyben egyúttal ismertté is váltak.

A Nagy Arkánumnak a keletkezése amilyen titokzatos, épp annyira érdekes az „eltűnése” is. Míg a Kis Arkánumot szinte mindenki ismeri, hiszen a mai kártyajátékok figurái belőle erednek, addig a Nagy Arkánumból csak  A Bolond a „túlélő”.  Belőle lett a Joker. A többi 21 figura a napjainkban elterjedt játékkártyákban nem szerepel. A Kis Arkánum négy színe és azok belső felépítése viszont megint csak jelen van a mai játékkártyákban.  A Botok, a Kardok, a Kelyhek és a Korongok az újlatin országokban ma elterjedt kártyában úgy szerepelnek, mint treff, pikk, kör és káró, illetve makk, zöld, piros és tök.